Mennyit és hogyan érdemes mozogni vesebetegség mellett, illetve mitől romolhat egy laboreredmény sport után? Ebben a bejegyzésben végigveszem, miért a keringés a kulcs a vese szempontjából, mikor lehet félrevezető a kreatinin/eGFR egy edzés után, és miért kapcsolódik ide a stressz és a bélflóra állapota is. Ha bizonytalan, hogy az Ön esetében mi számít biztonságos terhelésnek, érdemes megnézni a videót vagy elolvasni a leiratot.

A videó tartalma írásos formában

Kedves betegek!

Felmerül a kérdés, hogy a mozgás vajon milyen hatással van a vesére és a vesefunkcióra. Nos, a mozgás egy természetes életfunkció, tehát sejti az ember, hogy a vesére is, mint minden más szervre, valamilyen jó hatással kell hogy legyen. Hát nézzük meg, hogy ez igaz-e.

A mozgás védi az ereket, általában is védi az ereket, hiszen gondoljuk csak meg, hogy az erek és az izom egymással kölcsönhatásban van. Hogyha az izmokat használjuk, akkor az az ereket is rugalmasabbá teszi, és nem kivétel ez alól a veseerek állapota sem, mert hogyha általában véve a keringés jobb lesz, ebbe beleértendő természetesen a veseérrendszer is.

A mozgás a szervezet természetes reakciója a stresszre, ezt mondtuk már egyik előző előadásunkban. Tehát magyarul, hogyha krónikus stressz alatt áll az ember és nem mozog, az önmagában károsítja a keringést és így a vesekeringést is. Nem a mozgás erőlteti túl a vesét, hanem a sok só és folyadék, illetve a túl sok állati fehérje. Ugyanakkor azt is mondtuk, hogy nem a sok víz mossa át a vesét, hanem a jó vérkeringés. Tehát mindenképpen fontos, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a vese keringése jó legyen, és természetesen ehhez a mozgás elengedhetetlen.

Ezenkívül a mozgás izzadást okoz, és megtanultuk, hogy az izzadásnak egy jelentős mennyiségben a só eltávolítás is egy fontos szerepe. Tehát ha például valaki dialízisen van, akkor számít az, hogy izzadással sót lehet veszíteni. A jó vérkeringés elsődlegesen fontos a vese funkciója szempontjából. Miért? Azért, mert a vese nagyon érzékenyen reagál az oxigénhiányra. Tehát ahhoz, hogy megfelelőképpen legyen ellátva a vese, ahhoz mindenképpen fontos a jó vérkeringés.

Időskorban viszont a veseerek gyakran meszesek, és ez az érelmeszesedés ez többek között a vese ereiben is megnyilvánul. Ilyenkor a vesék gyakran kisebbek. Miért? Azért, mert ahogy nem kapnak huzamosabb ideig, tehát évekig nem kapnak elegendő vért, ezért elkezdenek elsorvadni. És mivel az érelmeszesedés általában foltos, ezért általában nem szimmetrikus, tehát itt egy kicsit több érelmeszesedés van, ott egy kicsit kevesebb. Éppen ezért azt figyeljük meg, hogy a vesék mérete különböző lesz: az egyik vese mindig jobban érintett, mint a másik. Tehát hogyha azt látjuk például egy ultrahangon, hogy a vesék kisebbek, de az egyik jóval kisebb, mint a másik, akkor arra gondolunk, hogy itt egy időskori érelmeszesedés okozza a problémát.

Ez nagyon fontos, mert ilyenkor a vesevédő gyógyszerek vagy a túlzott vízhajtók, illetve vérnyomáscsökkentő gyógyszerek azok különösen veszélyesek lehetnek, nem is beszélve természetesen a gyulladásgátló gyógyszerekről. Tehát a vesevédő gyógyszerek és a gyulladásgátlók ilyenkor különösen sokat ártanak. Tehát nagyon fontos megérteni azt, hogy egy idős emberben van-e, és ha van, milyen fokú az érelmeszesedés.

Tehát a vesevédő gyógyszer lehet káros? Igen, megtanultuk azt, hogy feltétlenül akkor, hogyha valaki kiszárad, dehidrált, tehát kevés benne a só és a folyadék, például hasmenés esetén. De ugyanígy van a helyzet akkor is, hogyha bármi más okból érintett a vese keringése, tehát nem megfelelő a vese keringése. Ilyen például az időskori meszesedés is, de lehet ilyen különböző máj-, illetve szív- és tüdőbetegségekből eredő vesekeringési probléma is. Ilyenkor feltétlenül ellenőrizni kell, hogy a gyógyszerek megfelelőek-e. Tehát ilyenkor, amikor erre gyanakszunk, hogy a vesefunkció csökkent, és ugyanakkor egy idős, ismert érelmeszesedésben szenvedő betegről van szó, akkor feltétlenül ellenőrizni kell, hogy a gyógyszerek megfelelőek-e, például a vérnyomáscsökkentők, és ilyenkor érdemes ezt átbeszélni egy nefrológussal.

De lehet-e maga a mozgás káros? Igen, lehet. Minden túlzásba lehet vinni, így a mozgást is. Tehát hogyha valaki például túlságosan sokat tornázik vagy mondjuk rengeteget fut, akkor extrém esetben súlyos kiszáradás, illetve az izomlebontás, az izomsérülés okozhat akár akut veseelégtelenséget is,. De azért ehhez nagyon extrém módon kell terhelni a szervezetet.

Ettől elkülönítendő az, amikor az izom, minthogy meg van terhelve, egy kicsit több kreatinint termel. Ilyenkor, aki nem tudja, hogy a beteg a laborvétel előtt nagyon sokat mozgott, azt gondolhatja, hogy mivel magas a kreatinin, ezért alacsony lesz az eGFR, és ezért azt gondolják, hogy a vesének van baja, holott lehet, hogy ez csak szimplán amiatt van, hogy több kreatinin termelődött. Tehát ezért elég fontos az, hogy közvetlenül a laborvétel előtti órákban ne terheljük túl az izmokat.

Nos, itt az új felfogás: az érbetegség életmód és táplálkozási problémák miatt alakul ki, majd a szív, a vese vagy más szerv károsodásában nyilvánul meg. Gyakran elfelejtjük azt, hogy az érbetegség nem azonos a magas vérnyomással. A magas vérnyomás az érbetegség egy jellemző tünete, de az érbetegség maga viszont nagyon erősen összefügg az életmóddal és táplálkozással, és ezzel kapcsolatban sokat fogunk beszélni az előadás második részében, amikor a bélflóráról lesz szó.

Tehát az életmód, mit jelent az életmód? Egyrészt az, hogy túl sok só, túl sok szerves sav, általában húsokban, krónikus stressz, mozgáshiány, rengeteg telítetlen zsír, állati fehérje, ipari cukrok, tartósítószerek, babatápszerek, amelyek cukorbetegséget is okozhatnak, vagy bizonyos fertőzések a vesét károsítják, és általában az ereket károsítják,. Tehát a keringés csökkenésével a vesefunkció is tartósan csökkenhet. Tehát a vese ezekre az ártalmakra különösen érzékeny. Sokszor az érelmeszesedés vagy szívelégtelenség miatt.

Tehát amikor érbetegségről beszélünk, akkor ebbe beleértjük a szív különböző megbetegedéseit is, legyen az akár egy infarktusféle kórkép, ami konkrétan egy érbetegség, vagy a szív túlzott megterheléséből eredő kórkép – minthogy a szív hajtja az érrendszert –, amelyet szívelégtelenségnek nevezünk; ez csökkenti a vese vérellátását,.

Na most mi a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban? Az, hogy az emberek egyszerűen túl sok cukrot és tartósítószert fogyasztanak, például folyadékban, tehát cukor és tartósítószer. Az, hogy nagyon-nagyon kevés a mozgás. Az, hogy kisgyerekkortól só- és telített zsírtartalmú ételeket esznek. Az, hogy különböző olyan ételeket esznek, amelyeket kellemes nassolásként enni, miközben nézik a tévét vagy internetet. Az, hogy nagyon erősen vannak kötve különböző kütyükhöz, és ezért kevesebbet mozognak,.

És sajnos Magyarországon is van krónikus veseelégtelenség millió lakosra, tehát minél sötétebb a szín, annál több a krónikus veseelégtelenség előfordulási gyakorisága. Nézzük csak, nézzük csak, mi a helyzet, erről beszéltünk egy 2007-es előadásunkban a nefrológiai napok keretében, amikor is azt mondtuk, hogy ha a dialízis betegek minőségi mutatóit nézzük, akkor az amerikai állomáson az éves halálozás és a kórházban töltött napok száma – és ezek a mi saját adataink, saját megfigyelés alapján – lényegesen magasabb, mint a magyar betegek esetében. És miért van ez? Azért, mert akik dialízisre kerülnek, azok már sokkal rosszabb érállapotban vannak az Egyesült Államokban Magyarországhoz képest, éppen kivéve az afroamerikaiakat, amely esetében ez inkább a magyar számokhoz közelít. Miért? Mert ezek a betegek, akiknek nagyon érzékeny a veséjük, gyakran a vesén kívül egészségesen kerülnek a dialízisre. És rögtön látjuk, hogy mi a helyzet, hogyha megnézzük azt, hogy miért kerültek a dialízisre, és azt látjuk, hogy nagyon nagy mértékben a kettes típusú cukorbetegség miatt, ami életmódbetegség. A magyar állomás esetében ez kisebb, de sajnos növekszik ez az arány.

Tehát az izompumpa, tehát az izmok működése az, mint mondottuk, segíti a keringést. A keringés az, amely kimossa a szöveteket, amely tisztán tartja a szöveteket; ez okozza az igazi kimosást, nem pedig a túl sok folyadék. A szív- és az izompumpa kapacitása is emelkedik a mozgás alatt, a vese is több vért kap, ez az a kimosás.

Jó, tehát gondoljuk arra, hogy mi a természetes és mi a természetellenes. A túl sok folyadék viszont természetellenes. A szervezet tudja, hogy mennyi folyadékra van szüksége, ezért is leszünk szomjasak. Tehát nem érdemes erőltetni dolgokat, hanem a természetes dolgokat kell csinálni, például a mozgást.

Mi méregtelenít a szervezetben? A máj, a vesék, a belek és az izzadás. Extrém esetben akár 10-14 liter napi folyadék is távozhat a szervezetből izzadáson keresztül, tehát ez kábé kétharmad liter vértartalomnak megfelelő sót távolíthat el naponta. Na most, én ezt nem mondom, hogy erőltessük túl magunkat, hiszen az izzadásnak, a túlzott izzadásnak lehet komoly mellékhatása is, de vegyük figyelembe azt, hogy igenis az izzadásban van só, és a só eltávolításának egy fontos része lehet, hogyha valaki mozog, és a mozgás során az izzadással só távozik,.

A mozgás méregtelenít, mert elhasználja a tárolt cukrot és a zsírt. Ha túl sok van belőle, akkor a túl sok tárolt cukor és a zsír problémát okozhat, például a zsírszövetnek a megszaporodása az teljesen felborítja a hormonrendszert. Kitisztítja a szöveteket a fokozott véráramlással, tehát a salakanyagokat, a miket viszi el a szövetekből? Természetesen az érrendszer. Méreganyagokat távolít el az izzadás során. Örömöt okoz, kezeli a stresszt, tehát ez a stressznek a természetes kezelése. Azt, hogy ami természetes, az jó hosszú távon.

Tehát védi az ereket, tisztán tartja a tüdőt, tehát kevésbé kapunk tüdőgyulladást, kevésbé kapunk különböző hörghurutot, több mechanizmuson keresztül is védi a vesét, a szíven, az érrendszeren, satöbbi. Még a dialízis betegekben is, ahol már az érrendszer azért sokszor érintett, még ezekben a betegekben is, hogyha összehasonlítjuk azokat a betegeket, akik képesek mozogni és mozognak is, azokkal, akik képesek mozogni, de nem mozognak, akkor az előbbiekben nagymértékben emeljük a túlélésnek az esélyét. Na most, hogyha megnézzük, nagyon kevés olyan gyógyszer van, amelyek a dializált betegek túlélését igazából befolyásolják, pozitívan befolyásolják, de a mozgás és a csokoládé, ezek viszont biztosan igen,.

Na most akkor beszéljünk arról, hogy mi a bélflóra szerepe, és látni fogjuk majd, hogy ilyen szempontból a mozgás és a bélflóra azok szoros kapcsolatban állnak, illetve általában az életmód és a bélflóra állapota összefügg.

Tehát úgy gondoljunk a bélflórára – tehát először is, mit nevezünk bélflórának? Egy baktériumrendszert, amely az emberi belekben természetesen előfordul. Tehát úgy gondoljunk a bélflórára, mint egy szimbiontára, tehát szimbiózisban van egy baktériumokból álló rendszer az emberrel, az emberi szervezettel emberemlékezet óta vagy előtt,. Tehát azt akarom mondani, hogy nagyon-nagyon régen, 100 trillió baktérium a béltraktusban, tehát ez egy óriási szám, több, mint az emberi sejt mennyisége az emberi szervezetben. Mert nyilvánvalóan megértjük, hogyha szimbiózisban vagyunk ilyen sok baktériummal, akkor nagyon fontos, hogy ezt a szimbiontát, tehát ezt a rendszert ezt egészségesen tartsuk, hiszen ugye a szimbiózis úgy működik, hogy két szervezet együtt él és egymásnak hasznosak: az egyik hasznos a másiknak, a másik hasznos az egyiknek. Hát bárcsak hogyha a társadalmi életben is ilyen dolgok fordulnának elő.

Tehát a baktériumok mellett kisebb számban más mikroorganizmusok is jelen vannak, de most beszéljünk csak a baktériumokról, mert ezeket kutatták a leginkább.

Na most elöljáróban mondjuk csak azt, hogy a bélflóra egészséges egyensúlya a vese, az agy, a tüdő, a vérlemezkék, az immunfunkció és a szívfunkcióra is döntő hatással van. Tehát hogyha a bélflóra egészséges egyensúlyát megőrizzük, akkor ezek a szervek, illetve rendszerek nagy valószínűséggel egészségesek fognak maradni.

A bélflóra ismert alapfunkciói: tehát ezeket tudjuk, hogy konkrétan a bélflóra befolyásolja, illetve csinálja: a szénhidrátok emésztésében döntő szerepe van. Jó, nagyon-nagyon-nagyon fontos, hogy ezt használjuk is. Tehát minél komplexebb egy cukor, minél kevésbé ipari egy cukor, annál inkább a bélflóra természetes módon hozzálát ennek a szép lassú emésztéséhez, ami természetes,.

Tehát jó a bélbetegségek elkerülése, tehát hogyha bélflóra sérül, akkor könnyebben alakulnak ki bélbetegségek; a máj cukortermelésének a szabályozása; immunrendszer és véralvadás szabályozása; zsíremésztés; fehérjelebontás; vitaminok termelése. És a veseelégtelenségben bizonyos méreganyagok sokkal inkább termelődnek, hogyha a bélflóra is már sérült. Sajnos elég gyakran a bélflóra sérült a krónikus veseelégtelenségben, de ezt lehet javítani.

A bélflóra szintén szerepet játszik agyi funkciókban, ezt nevezik a bél-agy tengelynek. Tehát magyarul észrevesszük azt, hogy hangulati kórképek, például depresszió alakulhat ki akkor, hogyha valakiben a bélflóra sérül. Ugyanez a helyzet a légutak gyulladásos megbetegedéseivel is, hiszen minél inkább sérült a bélflóra – ezt nevezik bél-tüdő tengelynek egyébként –, annál inkább előfordulnak légúti gyulladásos betegségek, például asztma és más ilyen betegség,.

Gyógyszerek és más vegyi anyagok átalakítása és lebontása, tehát nemcsak a máj meg a vese csinálja ezt, hanem a belek is. Antioxidánsok képzése, tehát a rengeteg oxidáns, amit a stressz és bizonyos tápanyagok keltenek, azok bizonyos mértékben ellensúlyozva vannak antioxidánsok által, és az antioxidánsok képzésében a bélflóra nagy szerepet játszik, tehát így védi az ereket. A vérlemezke funkcióinak fenntartása: tehát hogyha nem megfelelő a bélflóra, a vérlemezke sajnos hajlamos egy kicsit túlműködni, és ilyenkor véralvadásos kórképek, trombózis, satöbbi könnyebben alakulhatnak ki,.

Mi árt a bélflórának? Na most akkor nézzük, tehát általánosságban véve mi árt a bélflórának? Hát természetesen a nem megfelelő táplálkozás: olcsó, iparilag szintetizált vagy feldolgozott szénhidrát, telített zsírsavak és tartósító anyagok, valamint túlzott sóbevitel. Mit mondtunk? Hogy a só szintén egy tartósító anyag, jó, csak különösen fontos ezek közül.

Antibiotikumok: tehát amikor széles spektrumú, hosszú ideig szedett antibiotikumot feleslegesen vagy túl sokáig vagy túl nagy dózisban szedünk, az nagyon megárt a bélflórának. Tehát antibiotikumot sima vírusos megfázásra nem mindig érdemes adni.

A belek vérkeringésének zavara, főleg szívelégtelenség vagy veseelégtelenség miatti pangás. Tehát hogyha a szív és a vese nem megfelelően működik, de ráteszünk folyadékot és sót a szervezetre és ezzel megterheljük a szervezetet, akkor az történik, hogy pangás alakul ki a belek falában, és így a belek nem tudnak megfelelőképpen dolgozni. Bizonyos vírusok, például a COVID vírusa és más mikroorganizmusok bélgyulladást okozhatnak, ilyenkor a bélflóra szintén sajnos érintett lehet.

Ha a bélflóra sérül – ezt nevezzük diszbiózisnak –, akkor az történik, hogy a bélflóra nem megfelelően fog dolgozni, tehát ilyenkor különleges és nagyon mérgező méreganyagok termelődnek, amelyek veseelégtelenség esetén felgyülemlenek, és ilyenkor a felszaporodott méreganyagok több különböző szervben káros hatást tudnak okozni,.

Hasmenés: tehát ha nem megfelelő a bélflóra, akkor gyakran alakul ki hasmenés. A bakteriális méreganyagok, amiről az előbb beszéltünk – bocsánat, tehát vannak olyan méreganyagok, amelyeket ezek a baktériumok termelnek akkor, hogyha sérült a bélflóra. Vannak bizonyos méreganyagok, amelyek benne vannak minden baktériumban, még a jó baktériumokban is, de ezeket a bélflóra nem engedi felszívódni. Viszont amennyiben a bélflóra sérül, például bélfalpangás esetén, ezek a természetes mérgek, amik a baktériumokban, a jó baktériumokban is előfordulnak, felgyűlnek a vérbe, és ilyenkor mindenféle problémát okoznak, például érgyulladást,.

Tehát a nem megfelelően működő vérlemezkék, érfalgyulladás, vérrögképződés, az agy védőrendszerének sérülése; ezek érbetegséget okoznak az agyban, konkrétan hangulati változásokat és depressziót; a vesében krónikus veseelégtelenséget; a szívben például szívelégtelenséget; a tüdőben pedig gyulladásos megbetegedéseket.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük ezt? Hát nagyon egyszerű: kerüljük a nem feltétlenül szükséges széles spektrumú antibiotikumokat, csak addig szedjük, ameddig muszáj. Az antibiotikumok mellé bélflórát újraépítő ételeket és probiotikumot szedünk.

Jó, milyenek ezek az ételek? Hát például ilyen a joghurt, a kefír, amikben jó baktériumok vannak, amelyek segítik a bélflóra újraépítését,. De a bél védelme általában fontos, tehát ezek a magas rosttartalmú ételek segítik általában a bélműködést, és mivel hogy segítik a bélműködést, ezért a bélflórát is erősen tartják.

Jó, tehát ami friss, ami nem tartósított – mert ugye a tartósítószer az igazából alacsony dózisú méreg, de hogyha fölgyűlik, főleg máj- és veseelégtelenségben ez a méreg, akkor nyilván az nem tesz jót a bélflórának sem, és persze a só is egy ilyen méreg.

De azt mondtuk, hogy a diszbiózist nemcsak az ételbevitel meg a túl sok sóbevitel okozhatja, hanem a stressz is. És mi a stressz ellenszere, mit mondtunk? Természetesen a mozgás, tehát a mozgás is védi a bélflórát. Kerüljük a hipervolémiát, tehát a túl sok só és víz nem jó ötlet, főleg akkor nem, hogyha már szívelégtelenségben és/vagy veseelégtelenségben szenvedünk.

Tehát ilyenkor a só és a folyadék bevitele nem szabad, hogy túlzott legyen, védjük a belek vérkeringését a mozgással. Rendszeres étkezés, a vércukorkontroll, természetes zsiradékok – mert ugye nézzük meg például a pálmaolaj vagy más mesterséges olajok, amik például itt előfordulnak: tehát ezek nagyon jók azért, hogy megfelelő halmazállapotban tárolható legyen ez az olaj szobahőmérsékleten, de nagyon rosszak az erekre.

Jó, tehát amiben pálmaolaj meg telített zsírsavak vannak általában, az nagyon rossz az erekre és így nagyon rossz a bélflórára is,. És természetesen a mozgás jelentősége nagyon fontos, mert kezeli a krónikus stresszt.

És hogy ezt egy kicsit részletesebben tárgyaljuk, nemcsak a bélflóra tekintetében, hanem általában a vese tekintetében: a következő előadásban általánosságokat fogunk megbeszélni a diétával kapcsolatban, de addig viszontlátásra.