Leibniz és a nyolcadik kötet után elindult Will Durant civilizációtörténetének kilencedik kötete, ahol azt olvasom M. Arouet (Voltaire) tollából, hogy az Ószövetség istene egy szerethetetlen zsarnok. Mi meg még valamikor régen odaírtuk tollal a következő lapra, hogy az emberi történelem két legnagyobb katasztrófája az egyistenhit, meg az ipari forradalom.
No lám, azóta hogy kivilágosodott! pedig valójában elsötétült, mert csak a legsötétebb elme nem látja, hogy újraindult a Dark Ages, a Sötét Középkor. Miért? S hogy van, hogy a XX. század egyik kedvenc eposza, a Csillagok Háborúja (Starwars) előre figyelmeztetett, s legtöbben mégsem vették észre?
Ugye érdemes nézni ezeket a kultusz-filmeket! Nos hogyan derült ki, hogy elvégeztetett, s itt áll előttünk nyers valóságában, leplezetlenül a gonosz birodalom? Hát egyszerűen úgy, hogy elérkezettnek látta az időt, amikor már elég erős ahhoz, hogy kilépjen a rivaldafénybe. S még a Sith urak nevében is benne van Széth, a centrum, a bálvány, a minta.
Csak ugye a gonosz birodalom nem politikai, katonai, vagy gazdasági, hanem ideológiai entitás. Ezt felejtik el az emberek. A birodalmat le lehet győzni fegyverekkel, de az újra felüti a fejét más alakban, más szereplőkkel, más nevekkel.
A lényeg nem a szereplők személye, vagy neve, vagy szervezete, hanem az ideológia, mely mögötte áll. S mi áll mögötte? Nem egy szervezet. Nem egy gonosz zseni. Nem egy nép. Nem egy vallási forma. Hanem ideológia, szemlélet, gondolkodási forma: egy filozófia.
Szegény Voltaire azt hitte, hogy a józan ész, meg az empirikus tudomány felvilágosít. De ebben csalatkoznunk kellett. Megtanultuk, hogy a józan ész manipulálható, vélt érdekek szövevényében, melyet fentről sugallnak.
S Drezda megtörtént, csaknem 79 éve már. A nőket és gyerekeket bátran húszezer láb magasból megtámadó hősök, akiknek vezetője egy afrikai kolónián született sérült lelkű öregúr, felettese meg egy zülött és korrupt kéjenc-hájonc részeges szivarozó, aki eladta politikai szolgálatait pénzes bankároknak.
A matematika homokba rajzolt háromszögei, meg a tudomány részigazságai egyáltalán nem világosították fel az elmét. A technológia fejlődött, de a legjobb repülőgép os csak annyit ér, mint a pilóta, aki vezeti, meg a perverz szörnyeteg, aki a bomba ledobására kiadja a parancsot.
Vörösmarty kérdezi, hogy ment-é előre az emberiség a könyvtárokban tárolt gondolatok által? Hát előbbre valamerre biztosan. De hogy egyenes pályán az utópia felé nincs közelebb most, mint bármikor, az is biztos. Sőt: valószínűleg még távolodik is.
A Sárkánymese úgy állítja be az ősidők emberét, mint sete-suta, aranyos, szerethető, de gyenge és butácska, gyámoltalan állatot, akiket az őket aranyosságuk miatt felkaroló sárkányok pártfogása tartott életben.
A görögöket hencegő-tódító fantasztaként írja le, akik közül a tömeggyilkost és lecsupaszított sablon-kategóriákat (innen: algoritmusok) nevelő Arisztotelészt, az emberi absztrakciók állandóságát és abszolút voltát hirdető Plátónt, s a nagy redukáló-egyszerűsítő anyagelvű Démokritoszt veszi leginkább célba.
Az ószövetség-hívekről még élesebb a kritika: információ-mérnököknek állítja be ezeket, akik képzelt centrumok köré terelik az embereket, hogy magukat a centrum képviselőjeként nagy tekintélyű, csalhatatlan félistenekké tegyék. S ez így megy két és fél ezer éve.
Persze gyávák vagyunk ezekről a dolgokról nyíltan beszélni, mert igazak. Ha nem lennének igazak, akkor nyugodtan lehetne vitatkozni róluk.
A vitologia persze a sárkányokkal tart és picit hasonlóan természetes vallást követ, mint amit M. Arouet is javasolt. Csak ugye a természet a vitologia szerint nemcsak anyagi, hanem szellemi is, élő, s ez már nem fér bele az egysíkú és leegyszerűsítő angol empiricizmusba, mely megteremtette az ipari forradalmat.
S miközben most ebben a percben is az egyistenhit és indusztrializmus jellemezte nyugati kultúra nevében folyik biológiai, meg harcászati tömegpusztító fegyverek tömeggyártása és gyerekeken történő aktív kipróbálása, valahogy mégiscsak kiderül, hogy ez magasabbrendű, jó, vagy legalábbis szükséges rossz, mert a nyugati kultúrát mindenáron meg kell védeni még akkor is, ha ezzel elpusztítja önmagát.
Mindig ketten vannak, mondják a Sith urakról. Ketten: ideológia és technológia, ez valóban kettő. De mi a lázadókkal tartunk.
Yoda, a táltos zen mester, meg Obi Van, a bölcs öreg a mi oldalunkon áll.
